Volt egyszer egy pásztorlegény, aki elhatározta, beáll Mátyás királyhoz szolgálni. Igen ám, de elvesztette az állatait, hogyan fog elszámolni a király előtt? A gyermekek segítségével ez a kedves, ismert történet rendhagyó Mátyás - kori mesévé kerekedik, amelyben a hangszerbemutató, a pásztorok életének bemutatása, tánc, játék és közös éneklés is helyet kap.
Zenés utazás Ázsiából Európába, mai klasszikus hangszerek ma élő őseitől indulva, melyek népi hangszerként a középkor óta szinte változatlanul fennmaradtak. Az első előadás a lantfélék történetét és rokonságát látogatja végig az ázsiai sztyeppék dombrájától a török- perzsa sazon át, az arab 'oudtól a reneszánsz lantig, miközben más-más európai lantfélék, mandolinok, tamburák, és a moldvai csángó koboz is megszólal a műsorban. A műsor házigazdája és mesélője Nyitrai Péter, az Arasinda Török Zenekar vezetője, muzsikustársai pedig az Arasinda zenészei, Juhász Endre, Róka Szabolcs, Bakos Csaba, Szegedi Csaba.
Volt egyszer egy pásztorlegény, aki elhatározta, beáll Mátyás királyhoz szolgálni. Igen ám, de elvesztette az állatait, hogyan fog elszámolni a király előtt? A gyermekek segítségével ez a kedves, ismert történet rendhagyó Mátyás - kori mesévé kerekedik, amelyben a hangszerbemutató, a pásztorok életének bemutatása, tánc, játék és közös éneklés is helyet kap.
Zenés utazás Ázsiából Európába, mai klasszikus hangszerek ma élő őseitől indulva, melyek népi hangszerként a középkor óta szinte változatlanul fennmaradtak.
Az második előadás a nádas hangszerek történetét és rokonságát látogatja végig a töröksíptól a skót dudán át a mai oboáig, illetve észak afrika dudaszerű hangszereitől a magyar dudán át a modern zenekari klarinétig, szaxofonig.
A műsor házigazdája és mesélője Nyitrai Péter, az Arasinda Török Zenekar vezetője, muzsikustársai pedig az Arasinda zenészei, Juhász Endre, Róka Szabolcs, Bakos Csaba, Szegedi Csaba.
nagyméretű marionett bábok, sok zene, élőszereplők, árnyjáték.
Mese az igazságos Mátyás királyról és furfangos udvari bolondjáról.
Mátyás király nagyon fiatal korában lett király. 15 éves alig múlt, amikor királlyá választották és trónra ültették Magyarország nemes nagyurai. Az uralkodás pedig nem valami könnyű mesterség ám! A bíbor palást, a ragyogó ékszerek, a kényelmes, fűtött szobák, a dúsan terített asztal és a szolgák hada - bizony ez mind a király jussa. Jussa azonban az is, hogy a rábízott nép sorsával. az ország javaival alattvalói bizalmát megszolgálva bánjon. Képes legyen okos döntéseket hozni, választani tudni igaz és hamis között, napjai múlásával mind bölcsebbé válni, minden nap tanulni! Ez bizony mindannyiunknak hasznára válna, de egy király sosem lehet jó király anélkül, hogy ezeket meg ne tanulná!
Az együttes majd ezer év dallamait szólaltatja meg európai és hazai leírások, kották alapján, korabeli hangszereken. Játszanak egyházi dallamokat, trubadúr énekeket, tánczenéket és a magyar énekmondók repertoárjából. Hangszereik: a tekerőlant, a lantfélék egy-egy darabja és sokféle fúvós hangszer. A műsor részeként költeményeket, tréfás dalokat is hallhatunk.
Az együttes majd ezer év dallamait szólaltatja meg európai és hazai leírások, kották alapján, korabeli hangszereken. Játszanak egyházi dallamokat, trubadúr énekeket, tánczenéket és a magyar énekmondók repertoárjából. Hangszereik: a tekerőlant, a lantfélék egy-egy darabja és sokféle fúvós hangszer. A műsor részeként költeményeket, tréfás dalokat is hallhatunk.
Az Álomzug Társulás (Tóth Krisztina) és a Sub Rosa közös műsora.
A szegény pásztorfiú fújja a muzsikáját, s a kedves báránykája csak ropja a táncot. S ha a bárányka táncol, táncra perdül vele akarva-akaratlanul minden rendű és rangú emberfia, aki csak elébük kerül. Az ismert népmesét ezúttal a hallgatósággal együtt keltjük életre. Segítségünkre vannak ebben bábok, jelmezek, csengő-bongó hangszerek.
avagy: török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja…
2013. augusztus 25. (vasárnap) 10:30
Vidám, vásári jellegű élőszereplős-bábos előadás a török kori Magyarország mondavilágából: hogyan törtek borsot egymás orra alá a török és a magyar vitézek?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország. Ennek az országnak volt egy mogorva királya, s ennek a mogorva királynak volt egy tisztességes jobbágyfaluja. Hét napfelkeltével ezelőtt az uralkodó erősen megneheztelt a falura, mivelhogy felséges születése napján nem érkezett meg hozzá időben a ropogósra sült cipó. Büntetésből megoldhatatlannak tűnő feladat elé állította a parányi települést.
Ám ekkor Bíborka, csuda fortélyos ötlettel áll elő…
A Tabulatúra régizene-együttes és a Kincskereső Meseszínház közös produkciója. Bíborka, a fortélyos leány- Rárósi Anita Boglya Márton, Király, Szekeres ember- Keresztes János Kancás ember- Rossa Levente Bors Zene: Tabulatúra Régizene-Együttes: Rossa Levente Bors, Bencze Balázs
Május 18-án, szombaton újra Ajándékkártya-napot tartunk - ezen a napon nyitnak a helyszíni jegypénztáraink a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri…
Vidám hangulatban kezdődtek el a héten a Hal négyesben előadás olvasópróbái a Pinceszínházban. Bemutató: augusztus 13-án a Városmajori Szabadtéri Színpadon.…