Müller Péter – Seress Rezső

Szomorú vasárnap

Seress Rezső utolsó estje a Kispipa vendéglőben

zenés játék két részben

2012. július 12. (csütörtök) 20 óra

Városmajori Szabadtéri Színpad

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.

„Hiába leszek egészséges sejt egy beteg testben, nem élek sokáig. És hiába árad belőlem a szeretet, mert a szeretet egy közös élmény. Nem egy én-élmény, hanem egy mi-élmény. Egy együtt-élmény, amihez más is kell. Mindenki. Nem működik anélkül. A szeretet nem egy szólótánc.” (Müller Péter)

Szereposztás:

Helén: G. Erdélyi Hermina
Seress: Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Pincér: Szőke Attila

Hegedűn közreműködik (felvételről): Lajkó Félix m.v.
Brácsán közreműködik (felvételről): Brasnyó Antal m.v.

Dramaturg: Vinkó József m.v.
Korrepetitor és zenei munkatárs: Ifj. Kucsera Géza
Díszlettervező: Szilágyi Nándor
Jelmeztervező: Kreszánkó Viktória
Koreográfus: Rogács László m.v.
Fénymester: Flajsman Róbert
Hangmester: Piukovity Norbert m.v.
Súgó, ügyelő: Vrestyák Erzsébet
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria m.v.

A Csak átutazó vagyok… című dal írója: Horváth Jenő m.v.

Rendező: Kovács Frigyes, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas

GALÉRIA – Fotó: Molnár Edvárd

• Kattintson a nagyobb képhez! Kattintson a nagyobb képhez!
• Kattintson a nagyobb képhez! Kattintson a nagyobb képhez!
• Kattintson a nagyobb képhez! Kattintson a nagyobb képhez!
• Kattintson a nagyobb képhez! Kattintson a nagyobb képhez!
• Kattintson a nagyobb képhez! Kattintson a nagyobb képhez!
•  

Seress Rezsőről:
Bodrogi Gyula: „Nekem azt mondták, menjek el a Kispipába, mert van ott egy óriási, zseniális zongorista. Én nem ismertem Seresst. Ahogy beléptem, felállt a zongora mellől egy alacsony ember, és rám köszönt: »Szerbusz, Gyula! – majd a kezembe nyomott egy listát –, Ezek mind az én nótáim.« És mesélt, beszélt, mindenféle ócska vicceket. Amikor felálltam, úgy jöttem ki, mintha száz éve ismerném. Nekem ez a legfontosabb: Seress Rezsőt, a »kis Seress«-t az is ismeri, aki sohasem látta. Ő mindenkinek a »személyes ismerőse«”.

Voith Ági: „Főiskolások voltunk, amikor elkezdtünk a Kispipába járni... néhány évvel Seress halála előtt. Én már másmilyennek láttam őt. Egy elhízott, alacsony kis ember, rekedt repedtfazék hangon énekelt, miközben a belépőket fél kézzel üdvözölte, és felmutatta a bal kezét: »A kő című dal következik... hölgyeim és uraim... bal kézzel írtam, jobb kézzel játszom.«”

Presser Gábor: „Én egy ideig egy házban laktam Seress Rezsővel, épp az alatta lévő emeleten. Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, mindennap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után. Abban a Dob utcai házban egyébként sok zenész megfordult az idők során. Itt lakott régen Beamter Bubi, a legendás vibrafonos, és ideköltözött Orosz János bárzongorista, akinek az ötvenes évek egyik ünnepelt énekesnője, Vadas Zsuzsa volt a néhai felesége.”

A Szomorú vasárnap első felvétele, énekel Kalmár Pál (1935)
http://www.youtube.com/watch?v=HAzJ_7CeWbc

Sajtóvisszhang:
„Ritka az ennyire szellemes, jó humorral megalkotott előadás... Otthonról, megmaradásról a szülőföldön, áldozatok árán is, derűsen küzdeni, humorral venni az akadályokat – erről mesél a szabadkaiak előadása, ám csöppnyi pátosz, szemernyi önsajnálat sem érhető tetten a produkcióban. Három totális színész játszik fergetegesen totális színházat.” (Simon Judit, manna.ro)

„A háromszemélyes darabot Kovács Frigyes rendezte, főszerepet Pálfi Ervin és G. Erdélyi Hermina játsszák finoman, izgalmasan, ésszel és szívvel, a pult mögött pincérként Szőke Attila asszisztálja végig, folyamatos és erős jelenléttel a játékot. … Nem akarnak ráöregedni a szerepekre, nem akarják művi módon átélni se a második világháborús időket, se azt, hogy Seress a hívásoknak azért állt ellen, mert szerelmesen szerette azt, ahol élt. Konzekvencia: mindegy, hogy a hetedik kerület vagy Szabadka, a múlt századközepe vagy 2008, az érzés ugyanaz.” (Papp Tímea, fidelio.hu)

„Hogy mit tudott Seress Rezső, a kicsi, repedt fazék hangú, úgy ahogy zongorázó énekes és iskolázatlan komponista, az bizonyos értelemben épp úgy titok és csoda, mint az, hogy mit tud Pálfi Ervin. Eljátssza számunkra Seress Rezsőt, de persze nem a Dob utcai slemilt, aki Zuglóba sem lett volna képes emigrálni, hanem egy globálmagyar művészembert, akin keresztülgázolt a történelem, azután megkeseredett, s kiszáradt belőle a tehetség nedve. … G. Erdélyi Hermina olyan színésznő, akinek az arca sorsot mutat. …elragadja az életjáték, belefolyik a természetes megéltségbe, amely olyan szépen bele van vésődve G. Erdélyi Hermina arcába. Kislányos törékenységén végtelen drámaisággal üt át a női erő. Az esendőség bája és a céltudatosság keménysége. Emlékezetes pillanatokat kapunk a színésznőtől.” (Stuber Andrea, Kisvárdai Lapok)

Video-beharangozó:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=1EXdtxTRSMI

Díjak:
A Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján
- az előadás elnyerte a Legjobb zenés szórakoztató előadás díját
- Pálfi Ervin alakításért a Kisvárdai Lapok szerkesztőségének KisLap-díját vehette át
- G. Erdélyi Hermina színészi különdíjban részesült

- 2007/2008-as évad Legjobb zenés/szórakoztató előadásának járó díja a Színházi Kritikusok Céhétől

Az előadás az Esztergomi Várszínházzal együttműködésben készült.