Budapesti Nyári Fesztivál
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad
Margitszigeti Víztorony
Szent Margit kolostor-romok
Interaktív meseszínpad
FELHÍVÁS
2017. évi „SWEET” Advent Budapesten
Téli Fesztivál és karácsonyi Vásáron való részvételre
Felhívás | Jelentkezési lap | Fellépési lehetőség

G. Verdi: A trubadúr – opera

2017-s előadás archívum
péntek, 28 július 2017 20:00

színlap

Giuseppe Verdi:

A trubadúr
opera

SZABADTÉRI BEMUTATÓ

olasz nyelven, magyar felirattal

2017. július 28. (péntek) és 30. (vasárnap) 20.00

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

(3 óra 1 szünettel)

A Budapesti Nyári Fesztivál idei nagy operabemutatója Verdi egyik legnépszerűbb romantikus operája, A trubadúr, amely Vámos László hagyományos rendezésében, Csikós Attila impozáns és korhű látványvilágával kerül színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadás különlegessége, hogy folytatva a hagyományt, a főbb szerepekben olyan külföldi operasztárok mutatkoznak be, akik először lépnek fel Magyarországon, a Szabad Tér Színház meghívására. Leonora szerepében a fiatal azeri szoprán, Dinara Alieva látható, Manricóként pedig az ismert olasz tenor, Riccardo Massi mutatkozik be a közönségnek. Azucena szerepében a világszerte elismert mezzo-szoprán, Komlósi Ildikó lép színre, Luna grófot a nemzetközi hírű bariton, Kálmándy Mihály ebben a rendezésben először alakítja.

A trubadúrban árad a szenvedélyes, romantikus zene, a főszerepek énekszólama, mint minden jelentős Verdi-operában, nagy kihívás. A történet a 15. században játszódik, a polgárháború sújtotta Spanyolországban, ahol misztikus anekdoták súlya árnyékolja be a hősök életét. A királynő udvarhölgye, Leonóra és a trubadúrként feltűnő, titokzatos idegen, Manrico szerelme nemcsak a politikai ellentétek miatt torkollik sorstragédiába, hanem Luna gróf féltékenysége és az cigányasszonyhoz, Azucenához köthető babonás átok miatt is. Szenvedély, bosszú és gyilkosságok sora fémjelzi Verdi talán legdrámaibb operájának cselekményét, amelynek legismertebb dallama a Cigánykórusban hangzik fel.

A trubadúr, amely 130 éve szerepel az Operaház repertoárján, a Margitszigeti Nagyszínpad nyolc évtizedes történetének is kiemelt jelentőségű darabja. A szabadtéri színpad megnyitásának első évében, 1938 nyarán mutatták be először Oláh Gusztáv rendezésében, majd többszöri felújítást és színre vitelt követően, az 1992-es bemutató után 25 évvel tér vissza újra a Margitszigetre, ahol a Vámos László-féle rendezést utoljára láthatja a közönség.

A Szabad Tér Színház bemutatója a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

szereposztás

Giuseppe Verdi:

A trubadúr  

SZABADTÉRI BEMUTATÓ  

2017. július 28 és 30. (péntek, vasárnap) 20 óra

Margitszigeti Szabadtéri Színpad  

Manrico: Riccardo Massi
Leonora: Dinara Alieva
Azucena: Komlósi Ildikó
Luna gróf: Kálmándy Mihály
Ferrando: Cser Krisztián
Inez: Megyesi Schwartz Lucia
Ruiz: Újvári Gergely
Hírnök: Csiki Gábor
Öreg cigány: Búra Attila

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara, énekkara és tánckara 

Zeneszerző: Giuseppe Verdi
Szövegíró: Salvatore Cammarano
Magyar nyelvű feliratok: Csákovics Lajos
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Karigazgató: Strausz Kálmán
Színpadra állította: Ifj. Palcsó Sándor 

Karmester: Kocsár Balázs
Rendező: Vámos László

cselekmény

I. felvonás: A párbaj

1. jelenet

Spanyolországot megosztotta a polgárháború. A királypárti csapatok parancsnoka, di Luna gróf eleped Leonoráért, a királyné egyik udvarhölgyéért, aki azonban nem viszonozza a gróf érzéseit. Egy ismeretlen trubadúr ejtette rabul a szívét, aki minden éjjel neki szerenádozik, s akit a féltékeny gróf mindenáron el akar fogatni. Az aragóniai palota előtt éjjel őrt állnak di Luna gróf emberei, a kapitány, Ferrando pedig, hogy a katonákat ébren tartsa, visszaemlékszik egy cigányasszony szörnyű történetére, akit azzal a váddal égettek meg elevenen, hogy a gróf kisöccsét szemmel verte. A cigányasszony lánya aztán bosszúból elrabolta a gyermeket, és úgy mondják, a tűzbe dobta ott, ahol korábban anyja lelte halálát. Egy égett gyermekcsontvázat találtak aztán azon a helyen, és nem sokkal később Luna gróf apját elemésztette a bánat. Az idős gróf, aki abban reménykedett, hogy a csontok mégsem a fiáé voltak, halála előtt megeskette idősebbik fiát, hogy felkutatja a nőt. Azonban sosem leltek a cigánylány nyomára.

2. jelenet

A palota kertjében Leonora megvallja barátnőjének, Ineznek, hogy beleszeretett egy titokzatos férfiba, akivel még a háború előtt találkozott. Ő az, aki trubadúrként minden este szerenádot ad neki. Távozásuk után Luna gróf jelenik meg, akit szinte őrületbe kerget a Leonora iránti vágy. Ahogy a hölgy ajtajához közelít, a sötétben felcsendül a trubadúr éneke. Leonora kiszalad, hogy köszöntse szerelmét, de meglepetésére az énekes helyett a gróf vár rá. Megjelenik a trubadúr és felfedi kilétét: ő Manrico, a partizán felkelők vezetője. A dühöngő gróf halálos párbajra hívja ki.

 

II. felvonás: A cigányasszony

1. jelenet

A párbajban Manrico kerekedett felül, de valami furcsa ösztön hatására visszalépett az utolsó, halálos döféstől, és életben hagyta a grófot. A háború folytatódott, az utolsó csatában a királypártiak arattak győzelmet. Manrico súlyosan megsebesült, ám anyja, a cigány Azucena a harcmezőről a hegyek közé menekítette, és egy táborban meggyógyította. Ő az a „cigánylány”, akit Luna gróf keres. Életét anyja halálának emléke és a bosszúvágy árnyékolja be. Azucena nekikezd a szörnyű történet elmesélésének. Elrabolta az idős gróf kisfiát, de a gyermek, akit végül meggyilkolt, a saját fia volt. Amikor Manrico tudni szeretné, ki is ő valójában, Azucena kitérő válaszokat ad; csak az anyai szeretet számít, amit mindig is tanúsított a fia iránt, és az, hogy Manrico megtartsa esküjét, miszerint bosszút áll a Luna-családon. Hírét veszik, hogy Leonora kolostorba készül vonulni, mivel úgy hiszi, szerelme meghalt a csatában, és menekülni akar a gróftól. Manrico anyja tanácsa ellenére azonnal Leonorához indul. Azucena maga is útra kel.

2. jelenet

Luna be akarja venni a kolostort csapataival, hogy erőszakkal elragadja Leonorát. A lány épp a fogadalomtételre készül, amikor a gróf el akarja ragadni, ám ezt Manrico és emberei megakadályozzák. Harc tör ki, amelynek zűrzavarában a szerelmesek elmenekülnek.

 

III. felvonás: A cigányasszony fia

1. jelenet

Luna gróf és serege támadni készül az erődöt, ahová Manrico és kedvese menekült. Ferrando berángatja Azucenát, akit a tábor környékén fogtak el. Amikor az asszony a Luna nevet hallja, reakciója gyanút kelt Ferrandóban, aki felismeri a nőben a gróf testvérének gyilkosát. Amikor Azucena Manricóért kiált, a gróf rájön, hogy ellenfelét hogyan tudná kicsalni a várból. Embereinek megparancsolja, hogy máglyát építsenek, és Azucenát ott helyben égessék meg.

2. jelenet

A várban Leonora és Manrico készül megesküdni. A lány retteg, hiszen a harc Lunával elkerülhetetlen, Manrico csapata pedig lényegesen kisebb. A férfi örök szerelmet esküszik neki. Amikor megtudják, hogy Azucena fogságba esett, Manrico azonnali támadást indít a gróf és csapatai ellen.

 

IV. felvonás: A kivégzés

1. jelenet

Manrico és serege vereséget szenvedett, ő maga és Azucena Luna várában foglyok. Leonora, aki el tudott menekülni Manrico hadnagyával, a várhoz érkezik. Halálra ítélt kedvese lelki üdvéért imádkozik. A várból a trubadúr hangja hallatszik. Luna gróf elrendeli Manrico és Azucena kivégzését. Kedvese szabadon engedéséért cserébe Leonora felajánlja magát a grófnak, aki elfogadja az ajánlatot, nem sejtvén, hogy imádottja lassan ölő mérget ivott.

2. jelenet

 A börtönben Manrico Azucenát próbálja nyugtatni, aki retteg a rá váró tűzhaláltól. A fiú a régi boldog, szabad idők emlékének felidézésével próbálja csitítani őt. Leonora siet be, menekülésre sürgetve Manricót. A férfi rájön, hogy szerelme milyen áron váltotta ki őt; elutasítja a lányt és a gróf kegyelmét is. A méreg azonban hatni kezd: Leonora szerelme karjaiban hal meg, a gróf szeme láttára. Luna kivégezteti Manricót. Azucena az égre kiáltja: bosszúja beteljesült, a gróf saját fivérét ölette meg.

Kenesey Judit, opera.hu

Dinara Alieva

Monstserrat Caballé „az ég ajándékával megáldott énekesként” emlegeti a világszerte népszerű azerbajdzsáni szoprán énekesnőt Dinara Alievát. Alieva a 2007-es Maria Callas verseny győztese, 2010-ben csatlakozott szóló énekesként a Moszkvai Bolsoj Színházhoz, ahol az operairodalom számos alapművében énekelt már fő- és mellékszerepeket. Azóta világszerte a legjelentősebb operaházakban és koncerttermekben is fellépett, többek között a Bécsi Állami Operában, a Berlini Állami Operában, a Berlini Német Operában és a Bajor Állami Operában, valamint olyan neves karmesterek vezénylete alatt énekelhetett mint Jurij Temirkanov, Vladimir Fedoseyev, Vladimir Spivakov, Jurij Bashmet, Constantine Orbelian, Donald Runnicles, Giuseppe Sabbatini vagy Marcello Rota.

2011-ben nagy sikerrel debütált a Don Giovanni Donna Elvira szerepében a Bécsi Állami Operaházban, ahová a Traviata Violettájaként és Eugene Onehin Tatjánájaként tért vissza. A 2015-ös évadig több jelentős alakítása is volt: Mimi szerepe (Bohémélet) a Berlini Német Operában, továbbá a Traviata koncertelőadása a Nemzetközi Prágai PROMS fesztiválon. Alieva rutinos szólóénekes és koncertelőadó is, a világ legszínvonalasabb koncerttermeiben lépett fel, többek között a new york-i Carnegie Hall, a párizsi Salle Gaveau és a londoni Cadogan Hall.

Alieva Delos által kiadott diszkográfiájának egyik legfontosabb darabja az Alieva és Antonenko című CD Aleksandrs Antonenko lett tenorral, akivel áriákat és duettet énekel közösen a Kaunas Városi Szimfonikus zenekar kíséretében, Constantine Orbelian vezénylése alatt. Megjelent továbbá a Dinara Alieva Moszkvában című DVD, valamint a Pace Mio Dio című olasz operaáriákat tartalmazó CD. Első felvételét, mely az Orosz Dalok és Áriák címet viseli, a Naxos kiadónál készítette.

Komlósi Ildikó

A világszerte egyik legismertebb magyar mezzoszoprán énekesnő, Komlósi Ildikó 1984-ben szerezte meg diplomáját a Zeneakadémián, Ónodi Mária növendékeként, majd Milánóban és Londonban folytatta tanulmányait Rózsa Veránál. Ugyanebben az évben szerződtette az Operaház, melynek tíz éven át, 1994-ig volt tagja, azóta pedig visszatérő vendégművésze. Nemzetközi karrierje 1986-ban indult a Pavarotti-énekverseny megnyerésével; Luciano Pavarotti mellett debütált Verdi Requiemjében. A New York-i Metropolitan, a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a veronai Aréna, a drezdai Semperoper és a londoni Covent Garden visszatérő vendége. A kékszakállú herceg vára Juditjának egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartják számon a világban. Az 2015/2016-os évadan a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese. 2016-ban Kossuth-díjjal ismerték el eddigi munkásságát.

Főbb szerepei voltak Carmen és, Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület), Charlotte (Massenet: Werther), Sextus (Mozart: Titus kegyelme), Laura (Ponchielli: Gioconda), Heródiás (Strauss: Salome), Octavian (Strauss: A rózsalovag), Komponista (Strauss: Ariadné Naxosban), Eboli (Verdi: Don Carlos), Amneris (Verdi: Aida), Fricka (Wagner: A walkür). 

Riccardo Massi

Az olasz tenor, az olasz spinto repertoár egyik legizgalmasabb és legkiválóbb értelmezőjeként gyors nemzetközi ismertséget szerzett világszerte, elismerést vívva ki magának Puccini és Verdi hőseinek értelmezésével. Mielőtt az opera szenvedélyének kezdett volna hódolni, Massi ókori és középkori fegyverek használatában jeleskedett, kaszkadőrként dolgozott: számos filmben kapott szerepet, úgymint Martin Scorsese New York bandái, az ABC Birodalom és az HBO Róma című sorozatában. Hangtechnikáját Rómában fejlesztette David Holst, egyedüli mentora segítségével. Meghívták az Accademia della Scalába, majd ezt követően, 2009. decemberében Salernoban az Aida Radamés szerepében debütált Daniel Oren vezénylése alatt.

A 2015/2016-os szezonban Massi visszatért a Royal Opera House-ba, ahol a Tosca Cavadarossiját alakítja Angela Gheorghi mellett. A sydney-i kikötőben található Handa Operában a Turandot Calafját játssza, a Melbourne Arts Centerben a Luisa Miller Rodolfójaként debütál, a Teatro Regio di Torinoban az Aida Radamét alakítja, a Bregenzer Festspielében pedig Calafot az olyan egyéb szerepei mellett mint a Barbican Hallban bemutatott Leoncavallo Zazájában Millio, a Zürichi Operaházban Calaf, és a drezdai Semperoperben Cavaradossi. A 2016/2017-es szezon megbízásai közé sorolható debütálása Des Grieux szerepében a Manon Lescaut új produkciójában a Moszkvai Bolsoj Színházban és a Berlini Állami Operaházban, bemutatkozása a Pillangó kisasszony Pinkertonjának szerepében a Tokyo-i Új Nemzeti Színházban, valamint visszatérése a New York-i Metropolitan Operába és a Kölni Operaházba az Aida Radaméseként.

Az utóbbi évadok legkiemelkedőbb alakításai közé tartozik 2014-es debütálása Cavaradossi szerepében a Royal Opera House Covent Gardenben Placido Domingo zenei rendezésében, valamint bemutatkozása az Andrea Chénier címszerepében a Svéd Királyi Operában, de ide sorolható 2014-es gálakoncertje Anna Netrebko szopránnal a Théâtre des Champs-Elysées-ben. Az elmúlt években továbbá olyan operákban alakított emlékezeteseket mint a Sydney Operaházban bemutatott Tosca, Verdi Rekvieme a Grand Théâtre de Genève-ben, a brüsszeli Théâtre Royal de la Monnaie-ben az Álarcosbál, a Sydney Operaházban A végzet hatalma, a berlini Deutsche Operban a Carmenmelyben Don José szerepét formálta meg. Debütált a Pillangó kisasszony Pinkertonjaként is a Norvég Nemzeti Színházban, Manricót alakította A trubadúrban Torontóban, valamint Calafot a Turandot című operában Nina Stemme oldalán a Svéd Királyi Operában.



Kálmándy Mihály

www.michelekalmandi.com
www.facebook.com/MicheleKalmandiOperaSinger

Hatévesen zongorázott, később a klasszikus gitárhoz és más hangszerekhez nyúlt. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatójaként végzett, ahol Verdi Nabuccójának címszerepével debütált, a szerep azóta is kíséri pályáján. Nemzetközi karrierje a trieszti Teatro Verdi Nabucco-produkciójával vette kezdetét, ami számos felkérést hozott világszerte. Kálmándy Mihály fellépett többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban, de Szöulban és Új-Zélandon is tapsoltak neki. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket. Olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint például Esa-Pekka Salonen, Pier Giorgio Morandi, Kent Nagano vagy Pinchas Steinberg. Színpadi partnerei között megtaláljuk Marton Évát, Edita Gruberovát, Komlósi Ildikót, Miklósa Erikát, Placido Domingót, José Curát is. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet 2013/2014-ben viselte. 2015 tavaszán a Halhatatlanok Társulata tagjai közé választották.

galéria

Fotó: Éder Vera

Előadásfotók: Nagy Attila (Magyar Állami Operaház)

Portrék: Dinara Alieva, Komlósi Ildikó, Kálmándy Mihály, Ricardo Massi

videó

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.

KAPCSOLAT
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.

1122 Budapest, Városmajor hrsz: 6835/17
Tel: 06 1 / 3755-922
Fax: 06 1 / 3560-998
E-mail: igazgatosag@szabadter.hu
JEGYIRODA
Szabad Tér Jegyiroda

Nyitva tartás: Hétfőn 12-18 óráig,
keddtől-péntekig 10-18 óráig,
hétvégén zárva.
Cím: 1065 Bp., Nagymező utca 68.
Tel.: 06 1 / 301 0147
E-mail: jegyiroda@szabadter.hu
KÖZÉRDEKŰ
Közérdekű adatok
ADATVÉDELEM
Adatvédelmi tájékoztató
IMPRESSZUM

A www.szabadter.hu tulajdonosa a
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Bán Teodóra
ügyvezető igazgató

Grafika: Zsirke Balázs
Design és fejlesztés:
Művészeti Projekt Kft

Minden jog fenntartva!